Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

K...

    Lia és Jake már egy ideje a nappaliban táncolt. A hangszórókból Engelbert Humperdinck kellemes hangja szólt, amint Az Utolsó Keringő-t énekelte. Igaz, nem az ő korosztályuk zenéje volt ez, de a célnak most épp megfelelt. Jake mélyen a nő szemébe nézett és arra gondolt, igazából soha nem fogja tudni elmondani neki, mennyire szereti. Néhány lépés után végigmérte a nőt és elmosolyodott. Lia zavartan nézett rá.
    - Min nevetsz? - kérdezte a férfit.
    - Nem nevetek, csak mosolygok. Megint nadrágban vagy.
    - Na és... szeretem a nadrágot - mondta Lia, noha tudta, hogy Jake bolondul a szoknyákért, ami szerinte minél rövidebb, annál jobb. - Mit kellene felvennem, miniszoknyát? - nézett merőn a férfira, miközben beletúrt hosszú, vörös hajába. - Azt akarod, hogy úgy nézzek ki, mint egy kurva?
   Jake nem hagyta abba a mosolygást.
   - Kurvával még sohasem voltam...
   Lia arcán látszott, hogy megzavarta a férfi kijelentése. Lehet, hogy megfordult már a fejében, hogy kurvával feküdjön össze? Gondolkodni kezdett. Lelökte a férfit a kanapéra és szúrósan a szemébe nézett.
    - Várj itt!

   Jake elnyújtózott a kanapén, körülnézett a szobában és beledúdolt Humperdinck énekébe. Nem tudta, mit akar a nő. Talán tizenöt perc is eltelt, amikor kezébe vette a pezsgőspoharat. Belekortyolt és épp lenyelte volna a pezsgőt, amikor megpillantotta a nappali ajtajában álló nőt.
   Hosszú szőke haja volt, arca ki volt sminkelve a szolidnál kicsit jobban, de nem erőszakosan. Mellei meg voltak emelve és Jake, akinek tátva maradt a szája a látványtól, kikerekedett szemekkel bámult a határozottan tetszetős, mély dekoltázs felé. A fekete blúzról lecsúsztatta a tekintetét a miniszoknya felé. Nagyon mini és nagyon dögös, gondolta magában és hogy megállapítását hadd tudja meg a szőkeség is, halkan füttyentett egyet. Miközben a nő oldalra fordult, Jake nem tudta levenni szemét a fekete szoknyáról és a benne rejtőzködő, gyönyörűen gömbölyű fenékről. A testszínű harisnya látni engedte a formás combokat és a legalább tizenöt centi magas tűsarkú cipő hihetetlenül szép formát adott a vádliknak. A nő riszálva elindult a kanapén ülő férfi felé. Megállt előtte és rámosolygott.
    - Hogy tetszem?
   Jake mégegyszer végigmérte a nőt tetőtől talpig. Úristen! Akár egy igazi kurva...
    - Eszméletlen dögös vagy bébi!
   A nő finoman kitolta a nyelvét a fogai közt és arra gondolt, inkább eljátssza Jake-nek a szerepet, mintsem hagyja, hogy a férfi az utcalányok között keresgéljen. Letérdelt a férfi elé és kezét végigcsúsztatta a combján.
    - Hogy akarod Jake?
   A férfi figyelte, ahogy a nő finoman belemarkol az ágyékába... azok a finom ujjak... képzelete máris beindult.
    - Hogy akarhatom Lia? - kérdezte Jake, miközben elmerült a gyönyörű zöld szemek tekintetében.
    - Akárhogy... - felelte Lia. 
  
Máris tudta, mit szeretne a férfi és az övcsatja felé nyúlt. Jake segített neki kicsatolni az övet, Lia pedig lassan lehúzta a férfiról a nadrágot. Nyelvével megnedvesítette a száját és nagy O betűt formálva vele, kényeztetni kezdte Jake-et.
   A férfi lenézett a nőre. Szerette őt. Mindig boldog volt, ha ott tölthette nála az éjszakát. Reggel mindig ő ébredt korábban és szerette nézni, ahogy a Lia még az igazak álmát alussza. Igazi nő, aki ébredés után épp olyan szép, mint a nap bármelyik pillanatában. Felsóhajtott. Fátyolos tekintetével még mindig Lia arcát nézte... nem tudott betelni vele... és csodálatos szája volt...

   Lia a fürdőszobában állt a tükör előtt. Megigazította a szőke parókát a fején, felvitt egy kis vörös rúzst a szájára és arra gondolt, ideje indulnia. Jake félórája elment, és a napokban már biztos nem is jön. Az előszobában a vállára akasztotta a táskáját és kilépett a lakásból. Lesietett a lépcsőn, kifordult a házból és elindult a három utcával arrébb lévő, megszokott helyére. Remélte, hogy ezen az estén is jó “fuvarjai” lesznek. De Jake-nek nem szabad megtudnia. Becsapva érezné magát. Nem tudna a szemébe nézni. Jake mindig kedves volt vele és nagyon szerette. Elképzelte, ahogy megvetően ránéz és odavágja azt az egy szót, amit ő is gyűlöl.
   Kurva!



 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

spica - .

2022.02.23 17:26

Az irói stilus nagyon jó!
A mondanivaló szerintem mesterkélt!
Az az érzésem, hogy nincs meg az átélése a szerzőnek.
Mesterkéltnek érzem, holott az irói kifejezmód, a megfelelő szavak használata nagyon jó és helyénvaló!
Talán nincsen meg az élettapasztalat? Nem tudom igazán!

Dorian - ...

2010.09.26 12:06

Örülök, hogy ez az írás is elnyerte a tetszésed!

eszter - bardocz@digikabel.hu

2010.09.25 07:41

Már nem is vártam mást tőled..Egyszerű, folyékony,
megdöbbentő.
Köszönöm!

Dorian - ...

2010.01.11 20:59

Nagyon kedves vagy Rita!
Köszönöm, hogy olvastál és örülök, hogy tetszett...

bbrita75 - bbrita75@gmail.com

2010.01.10 18:52

Drága Dorian!

Ez a mű a kedvencem Tőled.És,hogy miért?Mert szép és kegyetlen..olyan,mint a szerelem..