Gondolatok...
Tudom, már régóta írnom kellett volna valami újat. Írok... ígérem...
Kedves olvasóim joggal mondhatnók, hogy elhanyagolom az oldalt... és talán igazuk is van. De az a helyzet, hogy nem a hanyagságom az oka annak, hogy nem olvashatnak újabb verseket, prózákat, novellákat. Sajnos nem az írásból élek. Pedig istenuccse, el tudnám viselni, ha így lenne...
Az életem mostanában éles fordulatot vett. Végre kiteljesedhetett a munkában, amit nagy kedvvel végzek, mégha fárasztó is. Álmaim szépek, vágyaim közelednek a megvalósulás felé és bár az odáig vezető út nagyon nehéz, számomra mégis szép. Remélem,... nem... tudom, hogy a várva-várt pillanat hamarosan eljön és a célbaérés érzése boldogsággal tölti el lelkemet és azét, akinek mindezt köszönhetem.
Nélküle nem létezem...
"Bár a szerelem múlandó, csíráját mégis minden ember magában hordozza, míg él..."
...most gyönyörűen kihajtott...