
    - De én biztos, hogy elviszem! - mondtam újra, felülve. - Tudom, hova kell vinni. Ismerem az utat jól. Kikerülök mindenkit és odaérek hamar. Rám senki nem fog gyanút.
   A hadnagy felém fordult.
   - Hány éves vagy, fiam?
   - Tizenkettő...

    - De én biztos, hogy elviszem! - mondtam újra, felülve. - Tudom, hova kell vinni. Ismerem az utat jól. Kikerülök mindenkit és odaérek hamar. Rám senki nem fog gyanút.
   A hadnagy felém fordult.
   - Hány éves vagy, fiam?
   - Tizenkettő...
A hétvégén megint az a tízéves kissrác voltam, aki az alkonyat közeledtével falta a járatlan utat a tótokilapi erdőben, a nagybátyjával és az "öreggel". Akkor láttam először elsülni vadászpuskát... a hangja még most is a fülemben van...