Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Időgép...

2010.01.13

 
   
   Csak a múltba mennék...
Nem az érdekelne, hogy milyenné válhatott volna a közös jövőnk. Az érdekelne, hogy milyen lehetett volna eddig, ha Veled vagyok...
Látni akarnám, hogy örülsz-e nekem és tudni, hogy igazán boldoggá tettelek-e...
    Csak néznélek a láthatatlan dimenzióból. Figyelném, ahogy melletted ül az akkori énem. Kutatnám emlékeim közt az édes mosolyokat, amiket nekem adtál... és adod ebben a pillanatban az "énnek"...
    Csak néznélek és remegő szívvel emlékeznék vissza minden szavamra, minden mozdulatomra. Figyelném, ahogy simogatlak és gyötrő izgalommal élném át újra, ahogy kedvesen az "én" szemébe nézel, tudatva, hogy nem hibáztam, amikor megérintettelek...
    Csak néznélek és ha tehetném, örökre ott maradnék a múltban - örökre, hogy ne kelljen átélnem azt, hogy... azt, hogy...

    Olyan szép lehetett volna...



 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Dorian - ...

2010.01.13 21:56

Köszönöm kedves Rita!
Mindenki lelkében rejtőzik valami, amit szívesen átélne ismét. Szép dolgokra emlékezünk és képzeletünkkel kitöltjük a hiányt...
Így olyan, mintha időgépünk lenne...

bbrita75 - bbrita75@gmail.com

2010.01.13 19:04

Nagyon érdekes gondolatra épült írásod.Elmerengek most én is a régmúlt időkön...az életem adnám azért a pillanatért,mikor lelkünk még összefonódott egymással,és akkor azt hitte Ő is,hogy képes értem küzdeni...egyszeri és megismételhetetlen érzés volt.
Köszönöm a visszatekintés nyújtotta élményt,melyet remek írásod tett lehetővé.