Egyszer azt mondta nekem valaki, hogy az álmok mindig szebbek, mint az élet. Pedig nem, csak az álmokat könnyebb széppé tenni...

   Álmaimban olyan egyszerűnek tűnik elérni mindazt, amit szeretnék. Olyan gyorsan és könnyedén történnek a dolgok velem, hogy amikor felébredek, sajnálom, hogy mégsem történt meg. Így voltam ezzel mostanáig. Volt egy hosszú - nagyon hosszú - álmom. Nagyon sok, szép dolog történt velem ebben az álmomban. Mindennél erősebben éreztem, hogy az élet is lesz olyan szép. Megvolt hozzá a legfontosabb alkotóelem, ami stabilitást ad az egésznek, akár a kiváló minőségű szerkezet egy felhőkarcolónak. Azonban a félig kész "építmény" összedőlt. Nem az említett alkotóelem minősége okozta, hanem a hiánya. És nem pótolható mással, mert az egy másik álom lenne...
   Ezt itt elrejtem. Hogy elővehetem-e még, hogy folytassam ezt az építkezést, nem tudom. De a fent említett gondolat értelme megdőlni látszik. Most valóban, csak az álmok szépek.

   ...és én nem csak az álmokat akarom széppé tenni...