Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Feleségemhez

2018.08.12



Terád, ha nézek, lelkem harangja kondul,
szívem is úgy kalapál, majd’ megbolondul.
Hangok, vágyak, illatok; elhalkult szavak,
szikrázó érzékeim ma sem alszanak.

Bár, öleljen körül holdfényes éjszaka,
vagy tűzzön le reánk forrón a Nap maga,
felhőtlen érzésid mindig bennem járnak,
érintésid gyengéden célba találnak.

Veled angyalként mindig a mennyben járok,
s míg a távolból hozzád visszatalálok,
nincsen olyan teher, mit el ne hordanék,
csak így jut eszembe, mit rólad mondanék.

Mert ő az, aki csakis énvelem számol,
ha lelkem elgyengül, mindig hűen ápol,
hisz, amíg csak élek, vigyázza léptemet,
csodás, földi asszony így szeret éngemet.


 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

*** - ***

2018.08.12 21:39

... csak annyit mondanék... ilyen csodás földi férfit kívánok minden csodás földi asszonynak... :)
... mert felemelő érzés az, ha a férfi mindenhogyan ki tudja mutatni szerelmét/szeretetét... természetesen ez viszont is így kell, hogy legyen... :)
Jó volt újra/újat olvasni Tőled ! :)
Szépeket Nektek!

Dorian - Re: ***

2018.08.12 21:55

Köszönöm, hogy itt jártál újra és tetszett, amit olvastál!
Szépeket Neked is! :)